|
Az október 24-én Akasztottak erdeje címmel lapunkban
megjelent, Szeley-Szabó László által jegyzett írás igencsak nagy port
kavart a természetbará-tok körében. Az ezt követô, október 31-én megjelent
A hargitai medvék védelmében című írás nyomán pedig már számtalan olvasói
levél érkezett szerkesztôségünkbe, amelyek egy részét már közöltük, de
számos vélemény még a fiókban hever, nyilvánosságra várva.
Ezekben az olvasók azt kérik, hogy a természet, környezetünk védelme
érdekében a megfelelô szervek vizsgálják ki az említett vadásztársulat
tevékenységét, vessenek véget az esztelen vadgyilkolásnak, amely – mint a
leírt módszerekbôl kiderül – nemcsak a vadállományt pusztítja, de a
kirándulókra nézve is veszélyes (gondoljunk csak a dögökkel becsalizott
vadakra). Úgy gondoltuk, az objektivitás érdekében a számos támadó cikk
közlése után jó volna, ha megszólalna az érintett fél, vagyis a
vadásztársulat is. Mivel részükrôl a replika jogán senki nem jelentkezett,
telefonon léptünk kapcsolatba a társulattal. Nem jártunk sikerrel, mert a
társulat – vezetôtanácsi döntés hatására – elzárkózik bárminemű, a témával
kapcsolatos információ, vélemény közlésétôl, és tudatták, ha csak nevüket
is említjük, akkor a helyzetre jogi megoldást keresnek. Gotthárd Béla, a
társulat ügyvédje elmondta, hogy a megfelelô pillanatban majd reagálnak a
történtekre. Addig is – mint mondta – az megírható, hogy „az éremnek két
oldala van", és „a kutya ugat, a karaván halad".
Máthé László
Ferenc
|