|
 „Lehallgatják a telefonokat, felbontják a leveleimet,
feltörték a weboldalamat, megsemmisítették az e-mail postaládámat,
rendôrségre idéznek, névtelen telefonálók fenyegetnek, fegyveres vadôrök
akadályoznak tevékenységünkben, jogtalanul bepereltek" – panaszkodott
Szeley-Szabó László, a köztiszteletnek örvendô Aves Alapítvány vezetôje.
Mint mondja, bűne csak az, hogy a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány
világszinten közismertté tette a romániai medvék siralmas helyzetét:
Romániában a hatóságok beleegyezésével gyilkolják a medvéket, aminek
következtében a székelyföldi populáció – amely egyedsűrűség szempontjából
világelsô volt – az utóbbi évtizedben felére csökkent.
„A hargitai, sôt a romániai medvék nemcsak veszélyben vannak, hanem
hamarosan a populáció összeomlásával számolhatunk, hisz etikátlan
vadászmódszerekkel, törvényeink megszegésével irtják ôket. Sajnos
Romániában a hiányos természetvédelmi nevelésnek tulajdoníthatóan
természeti értékeinket a vadászok csak gazdasági és nem ökológiai
szempontból értékelik" – fakadt ki Szeley-Szabó László. Tény, hogy a
közismert természetvédô alapítvány nemrég ismertetett elôzetes jelentésében
megdöbbentô adatok szerepelnek: Hargita megyében tíz év alatt 48
százalékkal csökkent a medveállomány létszáma, ugyanis az 1989-ben élô 1185
példányról 1997-ben 615 példányra csappant. Az Aves jelentése szerint az
utóbbi években a létszámcsökkenés még drasztikusabb volt, és 2003-ban az
állomány már 250–260 egyedre zsugorodott, 935 példánnyal kevesebbre, mint
az 1989-ben felbecsült állomány. Számításaik szerint az utóbbi 3–4 évben a
romániai medvepopuláció 60 százalékkal csökkent az Országos Erdészeti
Egyedárúság és egyes vadásztársulatok által gyakorolt törvénytelen
vadászatok miatt. A román miniszterelnöknek és az Európai Unió
illetékeseinek küldött jelentésben Szeley-Szabó László 2500-ra becsüli a
Romániában élô medvék számát, ez az adat azonban jóval alacsonyabb a
hivatalosan közölt 6300-nál, melyet a mezôgazdasági minisztérium szóvivôje
közölt a médiának.
„Nem szabad bedôlni, nem szabad elhinni a Mezôgazdasági Minisztérium által
közölt számokat, hisz a forradalom óta nem végeztek tökéletes
állományfelmérést az illetékesek. Akárcsak az aranykorszak idején, a hasból
közölt adatok csak pozitívan ismertetik a medvék helyzetét. Az elvtársak
megszokták, hogy a grafikonok mutatóit évrôl évre magasabbra emelik, nehogy
gyanúba kerüljön a miniszterelnök, ugyanis kormánytisztsége mellett
»egyöntetű« szavazattal a Romániai Vadászok Egyesületének díszelnökévé
választották. Csak a közvélemény és a média manipulálása miatt közölnek
ilyen népbutító számadatokat a minisztériumból, mert nem akarják, hogy
országunk elsô vadászát kérdôre vonhassák a medvék vadászata miatt.
A diktatúra idején Romániában majdnem 8000 kárpáti barnamedve élt, mert a
medvevadászat minden földi halandó számára tilos volt, kivéve Ceauęescut és
a kommunista vezetôket. Napjainkban azonban egyre népszerűbb lett ez a
véres idôtöltés, különösen a politikai és gazdasági elit köreiben, akik
kommunista pártfunkcionáriusoknak dukáló pompával és vérszomjjal gyilkolják
medvéinket az egykori protokollterületeken. Ôk is csak szórakozásból
hódolnak e gyilkos szenvedélynek, akárcsak a hírhedt diktátorok, mint
Hitler és Ceauęescu" – mutatott rá a tényekre Szeley-Szabó László. A
természetvédô Aves szerint a medvék legyilkolásáért a Csíkszeredai
Erdészeti Igazgatóságot és a székelyudvarhelyi Nagyküküllô Vadásztársulatot
is felelôsség terheli, mert anyagi érdekeiknek tulajdoníthatóan Hargita
megyében irreálisan magas kilövési keretet hagyattak jóvá. Ezenkívül a
medvék vadászatára fertôzött állattetemeket használnak csalétekként, és
csukott lesekbôl öletik meg ôket pénzes bérvadászokkal.
A hargitai fenyvesekben aranykorát éli az orvvadászat. „A kilencvenes évek
derekán sok magyarországi vadász jött át medvét lôni. Java részük orvvadász
volt, aki pár száz dollárért, engedély nélkül lôtte a medvéket" –
meséli Szeley-Szabó, akinek többen is panaszkodtak a siralmas helyzetrôl.
Értesülései szerint a medvebôröket autóbuszokon vagy tehergépkocsikkal
csempészték át a szomszédos országokba. Az informátorok szerint ötszáz
dollárért mindent meg lehetett oldani, a vámosokat mindkét oldalon lefizették,
így állítólag 100–150 medvebôr és koponya került törvénytelenül
Magyarországra. Több udvarhelyi látott már olyan hargitai medvebôrt a
budapesti kandallók elé terítve, amelyek eredete és kijutási módja
bizonyíthatatlan, tette hozzá az Aves frontembere.
Szerinte már a román kormány számára is kezd kényelmetlen lenni az Aves
Alapítvány tevékenysége. Nagyon dühösek, hogy az alapítvány tagjai petíciót
küldtek az Európai Parlamentnek és Günter Verheugen bôvítési biztosnak, aki
levélben biztosította ôket, hogy a „medveügyben" tárgyalni fog a román
hatóságokkal. Az alapítvány rámutatott arra is, hogy a medvék törvénytelen
mészárlása a hatóságok engedélyével történik. A szabályok szerint a medvék
4 százalékát lehetne csak kilôni, de az ICAS vadkutató intézet szerint ez
igen kevés, és 10 százalék kilövési keret alkalmazását ajánlta. A
gyakorlatban azonban még ez a keret is kevésnek bizonyul. Az Aves
Alapítvány felmérései szerint a székelyudvarhelyi Nagyküküllô
Vadásztársulat által bérelt területeken 22–24 medve telel, tehát ennek
függvényében kellet volna a kilövési keretet kérvényezni. A vezetôség
azonban hamisan felduzzasztotta számukat, és 2 medve kilövése helyett 10
medvére kértek engedélyt, mivel 24 medve helyett 120 medvét jelentettek. Az
Aves Alapítvány jelentésében ismertette, hogy a vadôrök szándékosan
becsülik felül a medvék létszámát. A dombvidékeken egyetlen medvét
háromszor-négyszer vesznek nyilvántartásba azért, hogy minél nagyobb
kilövési létszámot hagyhassanak jóvá a 10 százalékos kereten belül. Ez a
törvénytelen megoldás személyi és anyagi érdekekre vezethetô vissza, amit a
medve kilövésébôl származó pénzügyi haszon hajszolása abnormálissá
fokozott. A szakminisztérium szerint tévesek az Aves Alapítvány felmérései,
és szó sincs mészárlásokról, sôt még mindig túlzottan sok medve él
Romániában. Csak lôfegyverrel lehet kordában tartani ôket, mert igen
elszaporodtak, és veszélyesek az „emberiségre". A mezôgazdasági
minisztérium ragaszkodik az általuk közölt statisztikai adatokhoz is.
Szerintük 6300 medve létezik Romániában, amelyekre a világ legjobban
képzett szakemberei vigyáznak. Az Aves Alapítvány – a hargitai
mintaterületrôl kiindulva – csak azért számolt országos viszonylatban 4000
medvével kevesebbet, mert amióta az erdôk magántulajdonba kerültek, a
székelyek kivágták azokat, aminek tulajdoníthatóan a medvék román vidékekre
menekültek a Hargitáról. E „tudományos" alapokra helyezett
kijelentéseket még más kormánypárti szakemberek is megpróbálták
alátámasztani:
„A hargitai medvéket nem vadászati célokból tápláljuk, kénytelenek vagyunk
etetni ôket, mert az erdôben nem jutnak elég táplálékhoz, és nem tudnak
meghízni télire. Táplálék nélkül egyszerűen nem tudnak hibernálni, téli
álomra térni" – jelentette ki Ion Micu medveszakértô, Ceauęescu egykori
fôvadásza egy tévéközvetítés alkalmával.
Az alapítványt még azzal is vádolják, hogy csak azért védi a medvéket, mert
így akar anyagi támogatást szerezni európai pénzekbôl, legalábbis ezt
nyilatkozta az ICAS, egy kormányirányítás alá tartozó kutatóintézet
vezetôje. A vádakra reagálva Szeley-Szabó László kihangsúlyozta: a
medvevédelmi programot az alapítvány saját pénzébôl finanszírozta, „egy
fillért sem kaptam támogatásként, ez csupán a román hatóságok alaptalan
állítása, hogy eltereljék a figyelmet a tulajdonképpeni problémáról,
közismert politikai húzás ez a kormánypártiak részérôl. A közvéleményt még
így sem tudják félrevezetni, már országszerte is nagy szimpátiának örvend
védelmi tevékenységünk. Legtöbb támogatónk Székelyudvarhelyen és
Bukarestben van. Igyekeztem a közvélemény tudomására hozni, hogy a medve
vadászata Romániában is törvénytelen, mivel a Berni Egyezmény szerint a
barnamedve a fokozottan védett fajok közé tartozik, és teljes védelmet
élvez, Románia pedig 1993-ban csatlakozott az említett konvencióhoz. Hazai
törvényeink is tiltják a barnamedve vadászatát: a 2001/462-es törvény
elôírásai is szigorúan védett fajnak nyilvánítják. Véleményem szerint
törvénytelen a mezôgazdasági miniszter által kibocsátott 2003/ 668-as
rendelet, amelyben engedélyezte 658 medve és más, fokozottan védett
állatfaj kilövését. A háború még nem ért véget, de térdre kényszerítettem a
minisztériumot. Adam Crăciunescu államtitkár megígérte: országos szinten
lecsökkentik a kilövési keretet, és Hargita megyében 5 évre beszüntetik a
medvevadászatot. Egyelôre nem hiszek a kijelentéseknek, de tény, hogy a
minisztérium a független médiának köszönhetôen most már hajlandó tárgyalni
a medvék védelmérôl. Én a végsôkig fogok küzdeni, addig, amíg az
illetékesek törvényeink szellemében fogják kezelni természeti értékeinket.
Ha nem hajlandók törvényes keretek között megoldani a vadászat kérdését,
nagyobb nyomást gyakorolunk a kormányra, kérni fogom a miniszter
leváltását, tüntetéseket szervezünk, és újabb jelentéseket küldök Günter
Verheugen bôvítési biztosnak, akinek tudomása van a romániai eseményekrôl.
Nem hiszem, hogy a kormánynak kedvezne egy újabb brüsszeli botrány a
választási kampány idején, ezért nagyon reménykedem abban, hogy leváltják a
vétkeseket."
Az Aves Alapítvány által kezdeményezett védelmi intézkedések azonnali
életbe léptetésével Necolai Ęelaru, a Romániai Vadászok Országos
Egyesületének elnöke is egyetértett, elismerte a medvék létszámának
csökkenését, és egy tévéközvetítés alkalmával kijelentette, hogy
határozottan ellenzi a medvék csukott lesbôl való kilövését, mivel ez
etikátlan eljárás, és csak szégyent hoz a tisztességes vadászokra. „Ez a
módszer nem jellemzô a romániai vadásztársadalomra, már régóta
szorgalmazom, hogy tiltsák be ezt a szégyenletes vadászatot, amely a
romániai medveállomány lefejezéséhez, a domináns hímek kiirtásához
vezetett. Tudomásom van arról, hogy több vadászegyesület és az RNP is
elôszeretettel alkalmazza ezt az etikátlan megoldást, de szorgalmazni fogom
a betiltását" – jelentette ki az országos egyesület vezetôje. „A
romániai vadászok között ellenszenvet váltott ki a külföldi bérvadászokkal
történô medvevadászat. Sokan ellenzik, mert csak a társulatok vezetôinek és
a vadôröknek jelent anyagi hasznot, az egyszerű vadászok számára szigorú
korlátokat emel, hisz le kell mondaniuk a kilövési keret javáról az anyagi
érdekek miatt. Még sétálni sem mehetnek ki a területre, amikor
vendégvadászokat várnak, maholnap még rókát sem lôhetnek, mert külföldi
vadászokkal akarják kilövetni a társulatokat illetô vadállományt" –
mondta még Ęelaru elnök.
Az Aves Alapítvány felméréseit a külföldi szakemberek is elismerik, az
akció európai méreteket öltô visszhangot váltott ki. Több mint 2400 személy
írta alá a kormánynak címzett petíciót, számos tévéállomás és közismert
napilap foglalkozott a témával. Az Aves fölényesen megnyerte a
médiaháborút, amelyet éppen a szervezet lejáratására akartak felhasználni a
kormánypártiak. Szeley-Szabó azonban szakismeretével, megalapozott
vádjaival és bizonyító jellegű videofelvételei segítségével felelôsségre
vonta és tárgyalásokra kényszerítette a medvék meggyilkolásáért felelôs
személyeket és állami intézményeket. Romániában eddig még egyetlen
természetvédônek sem sikerült tárgyalásra kényszerítenie a hatóságokat.
„Csatát nyertünk, de háborút még nem: a java csak ezután következik.
Március elejére találkozót indítványozott a miniszter, amelyen sürgôsen
dönteni kell a medvék jövôbeni sorsáról. Ha március 15-éig, a
medvevadászati idény kezdetéig nem tudunk megfelelô védelmi intézkedéseket
kiharcolni, a nemzetközi sajtó tudomására hozom a szégyenletes romániai
helyzetet" – mondta az Aves Alapítvány vezetôje.
Kovács Szabolcs
|
