|
 Válasz egy olvasói levélre
Az Udvarhelyi Híradó november 5-ei számában közölt olvasói levél kapcsán
szívem szerint próbálok válaszolni a Természetünk Egészségéért nevű
csoportosulás kérdéseire.
Mindenekelôtt azonban felhívnám figyelmüket a médialavinára, amely a
Nagyküküllô Vadásztársulat vezetôségére zúdult a tényfeltáró cikksorozatot
követôen. Ezen meg sem lepôdöm, régóta tudom, hogy a
természetbarátok–természetjárók tábora sokkal nagyobb, mint a
természetrombolóké. A National Geographic vagy az Animal Planet tévéadó
programjaival hatékonyabban lobbizik, mint a killerek véres tetteikkel. Ôk
valóban állatbarátok, természetfilmjeik nevelô jellegét világszerte
elismerik. A vadásztársadalomnak számolnia kell e fontos ténnyel, véget
kell vetnie a törvénytelen természetkárosításnak. Itt az ideje, hogy a
húsvadászok is megértsék: a közvélemény nem tolerálja káros szenvedélyüket!
Magatartásukkal tulajdonképpen megutáltatják, úgymond lejáratják a többi
vadászt is. Tetteik miatt közutálatnak fognak örvendeni, akárcsak Szász
Jenô. Hogy miért keverem egyesek polgármesterét a dögakasztó hóhérok
társaságába? Jogosan, hisz ô a támogatója, „védôszentje" a Nagyküküllô
Vadásztársulatnak. Személyesen működött közre abban, hogy a kétes vadászok
soraiból a tisztességesebbek ne tudjanak leválni, és más társulatot
alapítani. Rendelkezésükre bocsátotta a Polgármesteri Hivatal dísztermét
egy kétes közgyűlésre, sôt, a város pénzén fizetett gorillák segítségével
megakadályozta a másképpen gondolkodó vadászok részvételét a szavazáson.
Ezt csak bemelegítônek szántam, térjünk a tényekre. Ezek után csak a
kérdésekre fogok válaszolni.
1. Milyen intézmény ellenôrzi a vadászok munkáját?
Megyénk területén a vadászatért felelôs szerv a Csíkszeredában működô
Hargita Megyei Erdô- és Vadgazdálkodási Felügyelôség (Inspectoratul
Teritorial de Regim Silvic ęi Cinegetic Harghita). Igazgatója Máthé Károly
vadászati felügyelô. Telefonszám: 310-283, e-mail címük: itrschr@topnet.ro.
Tulajdonképpen ennek a felügyelôségnek tartozik hatáskörébe a
vadásztársulatok tevékenységének ellenôrzése. A kilövési keretet is itt
hagyják jóvá, majd innen terjesztik fel a szakminisztériumhoz. A
felügyelôség korrektsége, szakmai hozzáértése megkérdôjelezhetô, ugyanis a
szeptember 11-én közölt 668-as rendelet bizonyítja, hogy jóváhagyták 74
medve kilövését megyénk területén. Értesüléseim szerint a felügyelôt egyéni
érdekek fűzik a Nagyküküllô vadásztársulathoz, melynek egyébként 10 medve
kilövését engedélyezte! Más társulatok 1–3 kilövésre kaptak engedélyt, az
Állami Erdészet pedig 16 példányra. Szakértô azonnal észreveszi a csalást:
az államiak hozzávetôlegesen hússzor nagyobb terülen vadásznak, mint a
nagyküküllôsök, vagyis ha utóbbiaknak 10 kilövést engedélyeztek, akkor az
államiaknak 320-at kellett volna. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a
hargitai barnamedvék 95%-át lemészárolnák! Tulajdonképpen majdnem minden
vadásztársulat csal és hazudik a vadszámlálásnál. A reális adatoknál sokkal
többet, magasabb példányszámot jelentenek le a hargitai felügyelôségnek.
Így jutnak nagyobb kilövési kerethez, ami egyben nagyobb pénznyereséget is
jelent számukra. Ebben az esetben határozottan csak anyagi érdek van,
sajnos a pénz miatt ölik meg a medvéket! A vadlétszámra vonatkozó adatok
hitelességének ellenôrzése a vadászfelügyelôség hatáskörébe tartozik, ezt a
feladatot azonban Máthé Károly vadászati felügyelô elmulasztotta elvégezni.
Természetkárosító tevékenységérôl értesíteni fogjuk a szakminisztériumot,
és kérelmezni fogjuk a vadlétszám újraszámolását, ugyanakkor a
törvényszegôk leváltását, ha tettük beigazolódik. Különben meg szeretném
említeni, hogy a háziállattetemek használatáért a medvevadászatban szintén
vádolható. A 654-es törvény 36-os cikkelye alapján a vadászati felügyelôség
engedélye nélkül tilos a medvék vadászata etetôknél, ez csak egyéni
engedély kibocsátása után lehetséges.Értesüléseim szerint ilyen engedélyt
soha nem bocsátott ki a vadászati felügyelôség Székelyudvarhelynek.
2. Miért nevezik a vadászatot sportnak, amikor életeket oltanak ki?
Inkább kérdezzenek meg egy sportembert, talán ô meg tudja magyarázni ezt az
abszurd kifejezést. Én inkább egy viccet mondanék errôl: Mikor sportol a
vadász? Amikor gyilkol. Lehet, morbid, de igaz!
3. Miért etetik dögökkel a medvéket?
Valójában a medvék mindenevôk. A Máréfalvi-patakban például almával,
kukoricával, krumplival etetik ôket a leseknél. Sokan viszont azért etetik-vadásszák
a medvéket dögökkel, mert a húst inkább a kapitális, nagyobb példányok
szeretik fogyasztani. Ily módon nagyobb medvéket is a leshez csalogatnak, s
ha nagyobb a medve, nagyobb a pénz! Veszélyes módszer, mert a dögök gyakran
fertôzött állatok tetemei, amelyek ragályos betegségeket terjeszthetnek.
Egyes madarak, mint a szarka vagy a holló, akaratuk ellenére is
továbbterjeszthetik a fertôzést, behurcolják a falvakba, gazdasági
udvarokba. A természetjárókra is veszélyes, ugyanis megfertôzhetik a források
vagy patakok vizét. Az állattetemekkel való etetés károkat okoz a gazdáknak
is, hiszen a húsra szoktatott medvébôl lesz a vérmedve, amely háziállatokat
zsákmányol a legelôn. Emlékezzünk csak vissza az aranykorszakra, amikor
Ceauęescu számára Micu Ion igazgató csak hússal etette környékünkön a
medvéket, mekkora volt a vadkár, mily sok tehén esett áldozatul a medvék
támadásainak.
4. Hogyan szereznek tudomást a külföldi vadászok az itteni lehetôségekrôl?
Reklámokon keresztül, de fôleg egyéni érdekek miatt. Egy 300 CIC pontos
medve 7000 euró, amibôl tíz-tíz százalék prémium jár az igazgatónak és a
vadôrnek, húsz százalék pedig annak, aki a bérvadászt megszerezte. Nagy
lóvé van a buliban, számítsák csak ki, mekkora összeget jelentenek a
prémiumok 10 medve után. Biztosan többszörösét az Önök egy évi fizetésének.
Ez csak a hivatalos csubuk, ha nagy a maci, akkor kezdôdik a kliens igazi
fejése. Olyan esetrôl is hallottam, hogy 5000 eurót kértek a lôdíjon kívűl,
mert kapitális, 450 pontos medvét lövettek. Szerencsére a balkáni
„vendégszeretet" miatt a külföldiek csak egyszer jönnek medvézni.
Általában sovány pénztárcával térnek haza.
A hivatalos és nem hivatalos medvepénzeken kívül még sokat kell áldozni
szállásra, kajára-piára, no meg a székely lányokra, akik gyakran terítékre
kerülnek a vadak után. Drága sport a vadászat...
5. A fajkutyákat is szabadon gyilkolhatják?
Sôt! Válogatás nélkül, nagy élvezettel gyilkolják le a kutyákat.
Mentségükre mindig azt hozzák fel, hogy nincs mit keresniük a mezôn, mert károsak.
Igaz, ôsi ösztöne miatt a fajkutya is meghajtja a vadat, de nem tudja
elejteni, ahhoz ugyanis nincs elég energiája, adottsága, hisz évezredek óta
emberközelben és nem a vadonban él. Igaz, sebzett nyulat vagy ôzet
elkaphatnak, ha gazdájuk nincs a közelükben, de ezért is a vadászokat lehet
okolni. Tanuljanak meg rendesen sportolni, öljék meg a vadat helyben, ne
hagyják a sebesült állatot elszaladni! Sajnos négylábú barátaink nyakába
varrják az eltűnt ôzeket és nyulakat, melyeket valójában az orvvadászok
lôttek ki. Minden teremtményre azt mondják, hogy kóbor kutya, és végeznek
velük. Meg sem nézik, hogy van-e nyakörvük. Söréttel lônek, ezért a nagyob
állatok nem pusztulnak el rögtön, hanem órákig szenvednek, jajgató
vonításuk kilométerekre elhallszik. Gyakran azért is lônek kutyát, hogy
tetemüket a medveetetôkhöz vigyék. Személyesen is láttam a Nagyküküllô
Vadásztársulatnak olyan lesét Farcád közelében, ahol öt szerencsétlen kutya
teteme hevert szétdobálva. Vadôreink számos kutyát lôttek ki és mérgeztek
meg városunk környékén. Olyan esetnek is szemtanúja voltam, amikor a
„sportvadász" szalonnadarabkával magához csalogatott egy kiéhezett
kutyát. Amikor pedig az gyanútlanul, farkát csóválva közeledett felé,
felkapta puskáját, és 4–5 méterrôl fejbe lôtte. Spriccolt a vér, vonított a
szerencsétlen, és a hôs vadász büszke volt tettére. Amikor odaszaladtam,
mosolyogni kezdett, és elnézést kért a gyilkos! Az én kutyámról volt szó, a
strand mellett lôtte meg egy Fancsali nevű killer.
Sportemberekrôl vagy gazemberekrôl van szó? Döntsék el a kedves olvasók.
Szeley-Szabó
László
|
